9 önbizalomépítő tevékenység diákoknak

Az önismeret és az önelfogadás kulcsfontosságú az önbecsülés kialakításában, csakúgy, mint a reflexió képessége. Az önmaguknak írt levelek segíthetnek a gyerekeknek ezeknek az alapvető készségeknek a fejlesztésében.

Íme néhány levélíró tevékenység, amit kipróbálhatsz a diákjaiddal:

Levél a jövőbeli önmagadnak

A gyerekek írjanak egy levelet a jövőbeli önmaguknak arról, hogy mit szeretnének elérni a tanév végéig. Az év végén add vissza nekik a leveleket, hogy átgondolják, milyen messzire jutottak. Ha nem sikerült teljesen elérniük a céljaikat, ünnepeljétek meg az előrehaladást, és beszélgessetek arról, milyen tanulságokat vontak le, amelyek segíthetik őket a jövőben.

Levél a múltbeli önmagadnak

Kérd meg a diákokat, hogy írjanak az elért eredményeikről, azokról a hibákról, amelyekből tanultak, és arról, mit tehetnének másképp a jövőben. Ha ez a levél negatív érzéseket kelt bennük, emlékeztesd őket arra, hogy soha nincs késő változtatni. Segíts nekik ötleteket találni, hogyan érhetik el a pozitív változásokat, amiket szeretnének látni.

Köszönőlevél önmagadnak

Ebben a levélben köszönetet mondanak önmaguknak azokról a tulajdonságaikról, amikért hálásak, az elért eredményeikről, és így tovább. Ennek a tevékenységnek egy alternatívája, hogy a diákok köszönőlevelet írjanak az életük fontos szereplőinek, mivel a hála gyakorlása elősegíti a pozitív gondolkodást, és az önbizalom növelését. Az idősebb gyerekek élvezhetik azt is, ha osztálytársaiknak írnak köszönőlevelet, és elolvashatják, hogy miért hálásak nekik a többiek.

2. Alakítsd át a negatív önbeszédet!

Középső oszlop: Írják fel azokat a negatív gondolatokat, amelyeket gyakran mondanak maguknak. Például: „Ezt nem tudom megcsinálni,” „Nem vagyok elég okos/menő/vicces,” vagy „Túl félénk/unalmas/rossz vagyok az iskolában.”

Bal oldali oszlop: Sorolják fel azokat a helyzeteket vagy gondolatokat, amelyek kiváltják a középső oszlopban szereplő negatív önbeszédet. Például: az „buta vagyok” érzés előjöhet egy rossz jegy után, vagy amikor összehasonlítják magukat az osztálytársaikkal.

Jobb oldali oszlop: Írjanak pozitív állításokat a negatív gondolatok helyett. Ez lehet egy egyszerű ellentétes állítás, például: „Ezt meg tudom csinálni,” vagy „Elég jó vagyok.” Használhatnak növekedési szemléletű állításokat is, például: „Jobb jegyeket érhetek el, ha többet tanulok és segítséget kérek, amikor szükségem van rá.”

A negatív önbeszéd gyakran az alacsony önértékelés forrása. Az, hogy a diákok felismerik, mi váltja ki ezeket a gondolatokat, és megtanulják, hogyan formálják át pozitívvá, hatékony módja annak, hogy legyőzzék az önbizalomhiányt.

Bátorítsd őket arra, hogy amikor észreveszik a negatív önbeszédet, próbálják meg lecserélni azt megerősítőbb gondolatokra. Ha valakinek nehézséget okoz ez a gyakorlat, kezdhetik azzal, hogy megkérdezik maguktól: „Mi van, ha [a negatív gondolat] nem igaz?”

Kezdd ezt a gyakorlatot azzal, hogy minden diáknak kijelölsz egy osztálytársat, akit egy héten keresztül megfigyel. Fontos, hogy ne osszák meg, kit figyelnek. A hét végén a diákok készítsenek egy Elismerő Oklevelet, amellyel megünneplik az adott osztálytársuk valamilyen pozitív cselekedetét. Ez lehet például egy kedves vagy segítőkész tett, aktív részvétel az órán stb.

A következő héten arra kéred a diákokat, hogy ezúttal saját magukat figyeljék meg. A hét végén készítsenek egy oklevelet, amelyben megünneplik valamelyik pozitív cselekedetüket.

Ez a gyakorlat segít az agynak arra fókuszálni, hogy észrevegye a pozitív dolgokat, és megtanítja a diákokat arra, hogy a kisebb eredményeket és sikereket is értékeljék.

A kutatások szerint azok, akik rendszeresen gyakorolják a hálát, magasabb önbecsüléssel rendelkeznek. Az, hogy tudatosan észreveszik másokban és a világban a pozitív dolgokat, segít a gyerekeknek abban is, hogy saját magukban is meglássák a jót.

A diákok napi vagy heti rendszerességgel vezethetnek hála-naplót. Íme néhány ötlet a megvalósításhoz:

• Adj írásos irányított kérdéseket, például: „Ma az tett mosolygóssá, hogy __________,” vagy „Két ember, akinek ma hálás voltam: _______________ és ______________, mert _______________.”

• Egyszerűen kérd meg őket, hogy minden nap vagy hét végén soroljanak fel három dolgot, amiért hálásak voltak.

• A fiatalabb gyerekek rajzokat készíthetnek arról, hogy miért hálásak, majd megoszthatják ezeket párban vagy csoportban.

• Tartsatok osztályszintű beszélgetéseket a háláról, legalább havi 2-3 alkalommal, a hála-naplók alapján. A hála rendszeres írása és megvitatása pozitívabb gondolatokat, és érzéseket eredményez, ami növeli az önértékelést.

A célkitűző napló egy másik remek módja a pozitív önbizalom-erősítésnek. A célok kitűzése, és elérése hatalmas önbizalom-növelő hatással van minden korosztályú gyermekre.

Minden hónapban vagy tanévi negyedévben kérd meg a diákokat, hogy írjanak le egy mérhető, és elérhető célt a naplójukba. Jegyezzék le azt is, honnan fogják tudni, hogy elérték a céljukat, és milyen lépéseket kell megtenniük, hogy odajussanak. Végül írjanak le lehetséges akadályokat és tervezzék meg, mit tesznek, ha ezek az akadályok felmerülnek.

Minden hét végén kövessétek nyomon a célokhoz vezető haladást. Gondolják át, szükséges-e módosítani a terven. Van valami, amit a következő héten másképp csinálnának? Az osztály együtt ünnepelheti a célok felé tett előrehaladást.

Amikor egy diák eléri a célját, tartsatok közös osztályünneplést! Ez lehet egy egyszerű gesztus is, például egy kör futás az osztályban, ahol a többiek pacsival köszöntik az ünnepeltet.

Azok a gyerekek, akik értékesnek érzik magukat és komfortosan mozognak szociális helyzetekben, magabiztosabbak. Emellett a pozitív kapcsolatok, az önértékelés alapját képezik. Az olyan tevékenységek, mint a kooperatív társasjátékok, elősegítik az együttműködést, javítják a szociális készségeket és növelik az önbizalmat.

Ha egyszerűbb alternatívát szeretnél, kérd meg a diákokat, hogy csoportokban dolgozzanak együtt egy konkrét építmény létrehozásán LEGO kockákból, szavak kategorizálásán (például főnév/ige/melléknév), vagy állatok megfelelő csoportokba sorolásán. Az ilyen közös feladatok nemcsak szórakoztatóak, hanem erősítik az együttműködést és az önbecsülést is.

Kezdjétek azzal, hogy a diákok készítsenek egy listát az eddigi „győzelmeikről” vagy eredményeikről. Magyarázd el, hogy ezek lehetnek díjak, sport- és tanulmányi sikerek, vagy olyan pillanatok, amikor kedvesek és segítőkészek voltak másokkal. Eredménynek számít a kitűzött célok elérése, akadályok vagy kihívások leküzdése, valamint az, hogy képesek voltak kitartani a hibák és nehézségek ellenére.

Ha elkészült a lista, kérd meg a diákokat, hogy készítsenek egy kollázst az eredményeikről egy kartonlapra. Ehhez biztosíts magazinokat, amikből képeket vághatnak ki, vagy kérd meg őket, hogy hozzanak otthonról tárgyakat, vagy fotókat.

Amikor a kollázs elkészült, helyezzétek ki őket az osztályteremben, vagy kérd meg a diákokat, hogy akasszák ki őket a szobájukban, hogy emlékeztessék magukat a sok elért eredményükre.

Mások segítése és a kedvesség terjesztése egy másik nagyszerű módja annak, hogy növeljük a diákok magabiztosságát. Bátorítsd a diákokat, hogy minden nap hajtsanak végre egy véletlenszerű kedvességi cselekedetet egy héten keresztül, majd beszéljétek meg közösen az élményeiket az osztályban.

A véletlenszerű kedvességi cselekedetek közé tartozhat például egy házimunka vagy feladat elvégzése anélkül, hogy kérnék rá, ajtót tartani valakinek, biztató üzenet írása, másokkal való megosztás, vagy vigasztalás azok számára, akik szomorúak.

Az önbizalom nemcsak létfontosságú, hanem tanulható is – ezek az eszközök pedig segítenek abban, hogy a diákjaid vagy gyermekeid önbizalma a magasba szárnyaljon!